2016. május 2., hétfő

Tamcsi novellája: I don't wanna dream



Sziasztok!
Meg is hoztam az egyik novellát, melyet Tamcsi írt.
Szerintem nagyon aranyos és nosztalgikus lett, nekem nagyon tetszik.
Olvassátok és mondjátok el Ti is a véleményeteket, biztosan Tamcsi is örülne némi visszajelzésnek!
Jó olvasást!

I don’t wanna dream

„National Queens and King” villogott a hatalmas felirat a puccos szálloda elején. Ahogy felnéztem rá rögtön elkapott a hányinger, de kussban maradtam, hiszen Madisonnak ez örömet jelentett és ő volt az én egy szem kishúgom. Nem tehettem meg vele, hogy elkezdek nyivákolni miszerint én haza akarok menni. Anya és apa nem engedték volna meg, hiszen ez a verseny 3 napos volt.
Mire az összes cuccot felcipeltük a szobába én teljesen kimerülten nyúltam el az egyik ágyon. Lehunytam a szemem, és azt kívántam bárcsak le tudnék mászni, vagy csak lenne erőm kimenni az erkélyre elszívni egy szál cigit, mire egy puha kis kéz végigsimított az arcomon.
- Szia Madi! – nyitottam ki a szemem mosolyogva.
- Jól vagy Tom? – támaszkodott az ágy szélén. – Elég nyúzottnak nézel ki.
- Még élek szóval azt hiszem, minden rendben van. Na és veled? Nem izgulsz?
- Talán egy kicsit – vonta meg a vállát. – Láttam pár ismerős arcot a hallban és őket nem igazán tartom ellenfélnek. Legfeljebb ugyan olyan jók mint én, de nem jobbak.
- Nálad senki nem jobb hugi! – mosolyogtam rá. – Anyáék hova lettek?
- Apa nem tom hol van, anya meg papírokat intéz. Tudod milyen szokott ilyenkor lenni…
- Na igen! – tápászkodtam fel, és a zsebemhez nyúltam. – Faszom kivan! – káromkodtam mikor észrevettem, hogy csak pár szál cigim maradt.
- Szebben is beszélhetnél fiam! – hallottam meg apánk parancsoló hangját.
- Bocs! – indultam el lefelé.
- Hová mész? – szólt utánam idegesen.
- Járok egyet! – intettem.
Bár szinte mindenem le akart szakadni, és csak az alváson járt az eszem, mégis sikerült este 10-ig elcsászkálnom. Beszélgettem pár egész jó csajjal is, akik oda-meg vissza voltak attól, hogy elkísértem a hugicámat, és szurkolok neki, úgyhogy még pár telefonszámot is begyűjtöttem, de cigit sajnos nem tudtam venni, mert kiskorú voltam. Nagy fasz a szádba! Akkor már vagy az ötödik eladó jött ugyan azzal a szöveggel.
Végül egy szál cigivel a zsebemben, és kibaszott fáradtan vánszorogtam fel a hotelba, mikor ugyan is valaki olyan lendülettel száguldott el mellettem, hogy azt hittem elviszi a fejemet is.
Egy fekete farmert és színes strasszokkal díszített pólót viselő… lány? volt az. A haja az arcába lógott, és esküszöm, hogy 3 méterrel távolabb is meg tudtam számolni a bordáit. A körmei feketék voltak, a végeiken fehér sávval és a szemei is sötétre voltak mázolva. Na és a haja… Hosszú volt, hollófekete, és én legszívesebben belé túrtam volna. A bőre hófehér volt, ami számomra egy kicsit furán hatott. A versenyeken már megszoktam, hogy minden lányt barnítanak. Még Madi is mindig barna volt, amit mondjuk speciel utáltam. A húgom volt. Mindig szépnek és aranyosnak láttam. Na de ez a lány? Olyan volt mintha egy emós találkozóról tévedt volna ide! Bár szó-szó, nem lehetett idősebb nálam! De végül muszáj voltam abbahagyni a bámulását, ugyanis eltűnt a szemeim elől, én pedig mászhattam fel a szobámba.
Mivel anyám szerint én csak útban voltam a készülődés alatt, ezért én külön szobát kaptam. Gyorsan letusoltam, majd elszívtam az utolsó szál cigimet és lefeküdtem. Ám a gondolataim végig azon a lányon jártak. Legalább is én lánynak tituláltam. A törékeny alakján, a hosszú lábain, a feszes seggén és a hollófekete haján… Végül azt vettem észre, hogy az a bizonyos kellemes, meleg érzés elindult a farkam felé… Végül is akkor már 16 voltam és elég sok helyes csaj járt a sulimba. De ő… Olyan volt akár egy szexi vadállat. Bár csak pár pillanatra láttam az arcát, de minden egyes vonását tisztán fel tudtam idézni. A telt ajkait, az aranyos orrát, a nagy barna szemeit amihez olyan jól passzolt a fekete smink és a… Várjunk csak! Szemöldökpiercingje volt! Klassz! Kaján vigyor jelent meg az arcomon, és a gondolataim egész más irányba kezdtek el terelődni.
Felkeltem az ágyból, és letoltam a gatyámat, majd a fürdőbe mentem, és beálltam a wc elé. Majd szabadjára engedtem a fantáziámat, mialatt erotikusabbnál erotikusabb képek villantak az eszembe Róla és rólam. Ahogy meztelenül fekszik előttem… Minden részletet tisztán láttam magam előtt. És ez a kedvenc testrészem is igazán tetszett. Aztán ahogy a kezem mozogni kezdett, a gondolataim egyre mocskosabbá váltak. Nem kellett sok idő mire elélveztem, majd percekig csak álltam, és próbáltam nem elesni. Majd megmostam a kezem és visszatámolyogtam az ágyba. És láss csodát, szinte azonnal el is aludtam.
Bár alvás előtt gondoskodtam a kielégülésről, a szervezetem ezt egész máshogy gondolta. Így egész éjjel erotikusabbnál erotikusabb álmaim voltak. Végig vele. Bár még szűz voltam, hihetetlenül életszerűen éltem át az eseményeket. Így hát nem is csodáltam mikor nyolckor felébredtem, és azt vettem észre, hogy állok mint a cövek. Nagy nehezen kibotorkáltam a fürdőbe, és könnyítettem magamon. Ismét.
Mikor kellőképpen meggyőződtem, hogy nem állok fel mindjárt, felöltöztem, és lementem. Gondoltam hátha találok majd valakit aki tudna nekem cigit adni, vagy esetleg venni. Körül-belül egy órát járkáltam, de semmi! Aztán… Aztán megláttam őt… Fekete, abroncsos szoknyát viselt, aminek a felső része tökéletesen rásimult az alakjára, és amit mindenfelé strasszok díszítettek. A szoknya része pedig szintén kövekkel volt kidíszítve. Bár már sokszor láttam ilyen lányokat szépségversenyen, ő egész más volt. Valahogy különleges. Valahogy megbabonázott. Ő volt az első lány akinek nem csak a mellét és a fenekét néztem. Hanem inkább az arcát… De sajnos nem bámulhattam elég sokáig, mivel egy anya korú nő lépett oda, és hamar beterelte az épületbe. De ahogy befelé igyekezett, a pillantása rám tévedte. Hűha… A vastag, fekete smink tökéletesen kiemelte a szemeit, amik olyanok voltak mint az olvadt csokoládé. Az ajkai pedig egy kicsit szétváltak, amitől még érzékibbek lettek. Francokat Tom! Ha ennyitől felállsz, mi lesz veled ha a színpadon meglátod? Hülye gyerek!
A nagy önutálati melodrámám után kényelmesen sebre vágtam a kezeimet, és egyenesen Madi szobája felé vettem az irányt, hogy elvégezzem testvéri kötelezettségemet, és bátorítsam a húgomat, bár véleményem szerint anélkül is tökéletes volt a magabiztossága.
Végül 10 órakor elkezdődött a verseny a szokásos módon. Először a 0-2 éves kategória aztán meg a többi. Igazság szerint rohadtul untam az egészet. Borzasztóan szánalmas kiscsajok és kissrácok is voltak. Még szerencse, hogy engem anyám soha nem akart ilyenre hozni. Igazság szerint mikor a húgom végzett az egész család megnyugodott. Még én is lazább lettem. Bár akkor csak a nagyruhás bemutató volt.
Miután Madi odajött hozzánk, én már indulni akartam, de a hugicám meg akarta nézni az idősebb versenyzőket, így maradtunk. Ami tulajdon képen nem is igazán zavart. Mivel a 15-16 éves korosztályban ott volt az a lány is! Billie Trümper.
- Milyen szép… - suttogta Madi csillogó szemekkel.
Bár nem mondtam ki hangosan, de egyet kellett értenem vele. A lány gyönyörű volt, és tökéletesen mozgott. Legalább is az én meglátásom szerint.
Mikor végzett, egyszerűen lesétált a színpadról, és már el is indult kifelé, teljesen egyedül. Én pedig egyből utána eredtem. Végig a folyosón, aztán mikor megállt, és hívta a liftet, beálltam mellé. Ő erre egyenesen a szemeimbe nézett, majd rám vetette ezer wattos mosolyát, és beszállt a liftbe, aztán ismét a szemeimbe nézett. Én pedig beszálltam mellé. A lift ajtaja épp akkor csukódott be. Billie megnyomta a gombot, hogy egyenesen a legfelső emeletre menjünk, majd hozzám lépett és… Nem bírtam magammal. A falhoz szegeztem, és hevesen csókolni kezdtem, mire egy apró, szexi nyögés tört fel a torkából, ami engem csak még jobban beindította.
Mikor a lift megállt a legfelső szinten, egy pillanatra elhajoltam tőle, épp csak annyira, hogy rácsapjak a mélygarázs gombjára. A lift nem sokkal ezután, halk suttogás kíséretében elindult lefelé, a mi ajkaink pedig egyből összeforrtak. Istenkém… Nem egyszer csókolóztam már csajjal, de az ahogy ő csókolt, valami hihetetlen volt. És a java csak akkor jött. A nyelvével óvatosan végigsimított az ajkaimon, mire én készségesen utat engedtem neki. És ekkor éreztem meg a nyelvpiercingjét, amitől először kirázott a hideg, aztán lángra gyúlt a vérem. Ott lent is. De mielőtt bármit is tehettem volna, a lift megállt a garázs szintjén.
Ismét elválltunk egymástól, de ezúttal egy másik gombot nyomtam meg. És mikor a lift bezárult, ismét a karjaim közt találtam őt. Valójában nem tudtam gondolkodni. Egyedül ő járt a fejemben. Az ahogy megérintett, ahogy az ajka az ajkaimhoz ért, ahogy a nyelvét az enyémhez dörzsölte… A vérem ezerrel lángolt, de mégsem tudtam volna feltolni a szoknyáját és a magamévá tenni. Egyrészt mivel egy abroncsos szoknya hatalmas volt, másrész pedig mert nem akartam, hogy csak egy numera legyen köztünk. Az út, és ezáltal a csók is sokkal rövidebb ideig tartott, mivel akkor a negyedik emeleten megállt.
Billie arcán némi döbbenet ült ki, és láttam a szemeiben, hogy meginog bennem a bizalma. De nem volt idő arra, hogy menjünk még egy kört a lifttel. Megfogtam a kezét, és magammal húztam az üres folyosóra. A felvonó ajtaja pedig épp abban a percben csukódott be.
- A nevem Tom. Tom Kaulitz.
- Bi… Billie Trümper.
- Láttalak a versenyen. Nagyon ügyes voltál – mosolyodtam el zavartan.
- Köszönöm. De gondolom nem ezért hoztál ide.
- Nem, tényleg nem. De nem is azért, hogy megdöntselek.
- Oké… - pislogott nagyokat. Nem tudtam, hogy azt akarta-e vagy csak a nyíltságom lepte-e meg, minden esetre elég érdekesen nézett rám.
- Szeretnélek megismerni. Aranyos lánynak tűnsz.
- Ma este legyél a bejárat előtt tízre. Akkor majd beszélünk – csókolt meg búcsúzóul, majd elegáns léptekkel elvonult. Én meg ott álltam mint egy sóbálvány. Csak akkor eszméltem fel valamennyire, mikor anyámék visszajöttek.
Mint jó testvér még egyszer megdicsértem Madit, majd egy „nagyon fáj a hasam” indokkal visszavonultam a szobámba, és kulcsra zártam az ajtót. Nos, a dolog nem is volt teljesen hazugság ugyan is tényleg fájt valamim, de az a hasamtól délre helyezkedett el. Úgyhogy az első utam ismét a fürdőszobába vezetett, és könnyítettem magam. Ami elég könnyen ment, mivel Billie fantasztikusan tudott csókolni.
Mivel még azután is bőven maradt időm a találkáig, így először is gondoskodtam az egyéb szükségleteimről, és elmentem kajálni. Aztán vártam. Vártam, vártam, és csak vártam, de mintha az idő csigalassúsággal telt volna. Így jobb ötlet híján elővettem a táskámból a Harry Potter 6. kötetét és olvasni kezdtem. Bár a könyv nem igazán tetszett, de jól lefoglalta az agyam, így nem maradt időm gondolkodni.
Az olvasásból végül a telefonom pityegése zökkentett ki, ami jelezte, hogy fél tíz van. Így hát gyorsan lezuhanyoztam, átöltöztem, majd frissen és üdén lelopakodtam a szálloda elé. Aztán ismét vártam. De az-az idő mintha még lassan telt volna, mint az elmúlt órák. Már szinte fel is adtam a reményt, hogy eljön, mikor kilibbent az ajtón. Szűk, fekete farmert viselt tornacipővel és egy szintén fekete pólót. Bár a fényviszonyok nem voltak valami jók, egy valamit észrevettem. És nem is akartam várni azzal, hogy megbizonyosodjak róla. Így hozzá léptem, és a kezem a mellkasára tettem ahol a mellének kellett volna lenni.
- Kíváncsi voltam mennyi idő után veszed észre.
- Szóval csak játszottál velem a liftben?
- Nem! – rázta meg a fejét. – Helyes srác vagy, ezért viszonoztam a csókot.
- Akkor te most tényleg fiú vagy?
- Aha.
- És akkor a fiúkat szereted?
- Mondjuk – vont vállat. – Csókolóztam már fiúkkal és lányokkal is. De mivel a szüleim lánynak nevelnek, ezért elég nehéz dolgom van a csajokkal.
- Hát ez klassz! És pont most nincs nálam cigi! – markoltam meg idegesen a rasztáimat.
- Tessék! – nyújtott felém egy szálat és egy gyújtót.
- Kösz! – gyújtottam rá, és hagytam, had vegye át a nikotin a fejem felett az uralmat.
- Tom. Most utálsz engem?
- Nem hiszem. De én nem csípem úgy a fiúkat. Ezt jobb ha tisztázzuk – szögeztem le határozottan.
- Kár… - húzta el a száját. – Pedig te nagyon is helyes vagy!
- Bocs Bi… Akkor téged, hogy is hívnak?
- Billnek. Hívj Billnek – kacsintott rám, mire én elkaptam a fejem.
- Khm… - köhintettem egyet. – Nos Bill… Tudod, eléggé nehezemre esik rád pasiként gondolni. Azok után meg pláne, hogy úgy szoknyában parádéztál.
- Ne hidd, hogy nem láttam. Én is pasiból vagyok, a látszat ellenére. Felizgultál!
- Nem! – tiltakoztam hevesen, bár eléggé zavarba ejtő volt a viselkedése.
- Nyugi! Nem fogom letépni a gatyád és megdugni! Kettőnk közül amúgy is te lennél a fiú.
- Hát… Talán ez igaz lehet…
- Holnap is meg fogsz nézni? – a szemei még akkor is ki voltak sminkelve. Igazság szerint nagyon is jól állt neki az-az erős smink. Szépen kiemelte a nagy, barna szemeit.
- Hát.. Ha már így kéred! – húztam félmosolyra a számat, és elkezdtem a piercingemet mozgatni.
- Én… Én nem is… - dadogta vörös arccal.
- Mi az Bill? Ennyire tetszik az amit a nyelvemmel művelek? – vigyorogtam szélesebben.
- Ezt most direkt csinálod. Igaz?
- Még szép! – nyomtam a falhoz és mélyen a szemeibe néztem.
- Ha a csajokat szereted, minek tapadsz így rám? – ahogy összeért a testünk, éreztem, hogy a lélegzése egyre gyorsabb lesz, és, hogy a hangja egyre bizonytalanabb.
- Egy valamit el kell ismernem. Kibaszott jól csókolsz! – tapadtam az ajkaira, és hevesen falni kezdtem őket, mire Bill egy aprót nyögött, majd a pólómba és a rasztáimba kapaszkodva visszacsókolt.
Az egész teste remegett, még az ajkai is mikor belemarkoltam a fenekébe, és szorosan magamhoz húztam. Bár azt hiszem zavarnia kellett volna a ténynek miszerint ő fiú, és a fiúkat szereti, de akkor pont leszartam a dolgot. Akkor csak azt akartam amit meg is tettem.
Nem igazán tudtam, hogy mennyi ideje falhattuk már egymás ajkát, mikor Bill nyelve körbenyalta az ajkaimat. Az érintés hatására elmosolyodtam, de készségesen engedtem neki és utat nyitottam számára a számba. És ő elfogadta. A csók pedig egyre csak hevesebb lett. Akkor már nem csak az ajkaimat hozta lázba. A kellemes bizsergés ismét elindult a gyomromból, és vészesen haladt lefelé. De nem tudtam elhajolni Billtől. Egyrészt mert nem is akartam. Másrészt pedig mert a csókja egyre csak hevesebb lett. Mintha minden pillanattal egyre többet akarna, és tudja is, hogy-hogy vegye el. Én pedig nem akartam neki csalódást okozni. Éppen ezért legalább akkora hevességgel csókoltam vissza, amekkorával ő falta az én ajkaimat, és az egyik térdemmel szétnyitottam a lábait, hogy jobban hozzá férjek. A próbálkozásom bevált, ugyan is Bill készségesen beengedte a lábam a lábai közé, és ismét elhagyta az ajkait egy halk nyögés. Amikor pedig megéreztem a keménységet az ágyékánál, rajtam volt a sor, hogy felnyögjek.
- Bihll… - váltam el tőle zavartan és kissé idegesen. – Ezt nem szabadna…
- Miattad van ez! – mikor végignéztem rajta… Istenkém… Életemben nem láttam még olyan gyönyörű látványt. A haja összeborzolódott, és néhány tincse az arcába lógott. A szemeiben vadul égett vágy, az ajkai pedig vörösek és duzzadtak voltak. A vállait az épületnek döntötte, de onnantól a teste egészen ívben feszült, így az ágyéka volt hozzám a legközelebb. És mindezek mellé mosolygott…
- Ha továbbra is így nézel, megfoglak, felrángatlak a szobámba, és mocskos dolgokat fogok művelni veled!
- Soha nem bánnám, ha ezt tennéd.
- Bill… - próbáltam elhúzódni tőle, de nem engedte. Ráadásul a lábam még mindig ott volt a combjai közt, ezért ahogy én mozdultam, ő úgy nyöszörgött.
- Ennyire szavahr, hogy fiú vagyok?
- Egyáltalán nem! – nyomtam a lábam az ágyékának, mire ő felnyögött. – Tetszik ez a hang!
- Nekehm meg az, hogy teh csinálohd…
- Szóval erre vágysz? – simogattam a nadrágján keresztül, és óvatosan megharaptam a fülét, amitől ő halkan felnyögött.
- Meh… Mennehm kehl… reggehl korán kelehk… - sóhajtozta vörös arccal.
- Most már nem! – csókoltam a nyakába és rámarkoltam. – Szépen feljössz velem a szobámba!
- Deh Tom… Ahh… - nyögött fel mikor izgatni kezdtem.
- Ezt igennek veszem! – fogtam meg a kezét és magam után húztam a liftig. Ő pedig készségesen követett. Bár egyedül voltunk még sem értünk egymáshoz, kivéve ahol fogtuk a másik kezét.
Pár perccel később pedig már a szobámban voltunk. Bill az ágyamon feküdt, én pedig felette térdeltem és csak néztem. Az arca vörös volt mintha lázas lenne. – Egyszerűen gyönyörű vagy! – csókoltam hosszosan a nyakába, majd lehúztam róla a pólóját, és az ágy mellé ejtettem. Tudtam, hogy nem marad ott, ezért próbáltam megkönnyíteni az öltözködést.
- Tom… Most a… A magadévá teszel?
- Még nem! – nyaltam végig a hasán, mire ő felsóhajtott. – Ez csak bemelegítés!
Bill bőre bársonyos és hófehér volt. Egész más mint azoknak a lányoknak. Én pedig a nyakától kiindulva minden apró négyzetcentiméterét végigcsókoltam. A mellbimbóinál elidőzve szopogattam, nyalogattam és harapdáltam őket, amiket nyögésekkel jutalmazott. Amiktől én csak még keményebb lettem. És ahogy észrevettem ő is, mert alig hagytam el a bimbóit, ő már a nadrágjáért nyúlt, hogy levegye. De megállítottam a kezét és magam húztam le róla a szűk farmert és a…
- Rajtad meg mi van? – cirógattam az egyik ujjammal a vékony, selyem, fekete anyag alatt rejtőző férfiasságát, aminek a vége már kikandikált a fehérneműből.
- Tohm… Neh… Ehz túhl kínohs… - takarta el az arcát.
- Szerintem, meg pont, hogy tökéletes! – markoltam meg a férfiasságát, és kényeztetni kezdtem, de ügyeltem, hogy a csipkés francia bugyi rajta maradjon. – Engedd csak ki a hangodat!- suttogtam a fülébe, és ő megtette. Hangosan nyöszörgött és nyögdécselt, mialatt izgattam. Egészen a csúcsig, míg egy nagy adagot nem élvezett a hasára.
- Tohm… - lihegett pár perccel az orgazmusa után.
- Ha tudnád mennyire gyönyörű voltál! De túl gyorsan elsültél! Alig tudtam veled játszani! - húzogattam az ujjam végig a férfiassága egész hosszán.
- Neh! Kérlehk… - suttogta elfojtott hangon.
- Mosd le a hasad, és gyere vissza! – ültem le az ágyra.
Bill lassú mozdulatokkal indult kifelé. Ahogy láttam sokat kivett belőle az orgazmus. De megérte! Gyönyörű volt közben! És ennek hatására a becsességem kőkeménnyé vált. Így mikor visszatért a fürdőből, én már Ádámkosztümben vártam az ágy támlájának dőlve.
- Tom… - lehelte halkan, és éreztem, hogy a kemény férfiasságomat nézi meredten.
- Tetszik? – vigyorogtam, és közben az ajakpiercingemet mozgattam.
- Szemét… - fordította el a fejét, miközben az arca lángra lobbant.
- Hé! – álltam elé, és megsimogattam az arcát. – Jól vagy Billie?
- Tetszik ahogy ezt mondod! – bújt hozzám.
- Édes vagy! – öleltem magamhoz, és megpusziltam az arcát.
- Szeretnélek boldoggá tenni! Szabad?
- Ha szeretnéd, akkor szabad! – simogattam a haját és lágyan megcsókoltam.
Bár úgy gondoltam, hogy kettőnk közül én vagyok a pasisabb, akkor mégis Bill volt a határozottabb. Az ágyra lökött és… Ó Istenem! Amit leművelt a nyelvével és a szájával, az valami hihetetlen volt! A fantáziálásom ahhoz képest lópikula sem volt! És a végén már azt hittem, hogy anyám átjön és leszedi a fejem amikor hirtelen… Az orgazmus olyan hevességgel tört rám hogyha álltam volna, biztosan összeesem.
- Nagyon szép a hangod! – vigyorgott rám Bill, és mellém feküdt.
- Teh kis vadmacskah! – nevettem boldogan.
- Ezek szerint tetszett amit csináltam! – cirógatta a mellkasomat.
- Csodáhs volt! – csókoltam meg lágyan.
- Akkor jó! – állt fel, és öltözködni kezdett.
- Máris mész? – grimaszoltam.
- Hét és fél óra múlva a fodrásznál kell lennem.
- Ha emlékeim nem csalnak, holnap bikiniben is billegni fogsz! – vigyorogtam szélesebben.
- Ti kis piszok! – vágta hozzám nevetve a pólóját.
- Most miért? – mosolyogtam rá. – Biztos nagyon szexi leszel benne!
- Éppen azért – húzta magámra a pólóját
- Nem akarom, hogy bámulj! Az elvonja a figyelmemet!
- Nagyon szeretem elvonni a figyelmedet! – öleltem át hátulról, és a nyakába pusziltam.
- Édes vagy Tomi! – fogtam meg a kezeit.
- Azért én holnap ott leszek. Szeretném látni, hogy szerepel a pasim!
- A pasid? – fordult felém. – Ezek szerint a pasid vagyok?
- Szeretném ha az lennél!
- És mi van azzal, hogy heteró vagy?
- Tehetek kivételeket! És te az vagy! – nyomtam a homlokom a homlokához. – Bill, te olyan más vagy! És nem csak azért mert pasi vagy! Hanem mert olyan vagy akár egy tornádó. Egy kedves… Édes… Bájos… Csábos… Ártatlan… Elen álhatatlan… És szeretnivaló kis szélvihar – pusziltam meg minden jelző után.
- A végén még zavarba hozol! – karolta át a nyakam. – Hihetetlenül imádnivaló vagy!
- Kösz, próbálom megtartani a jófiús imidzsemet.
- Lökött! – nevetett és megcsókolt. – Jó éjszakát Tomi!
- Jó éjt Billie! – kísértem az ajtóig, de nem bírtam elengedni, így a falhoz nyomtam, és még egyszer megcsókoltam.
- Holnap este ha szeretnéd, itt alszom! – cirógatta a nyakam.
- Nagyon örülnék neki! – öleltem át a derekát.
- Akkor ha lejöttem a színpadról várj rám!
- Ott leszek! – csókoltam meg még egyszer, majd elment.
Egészen addig figyeltem míg be nem fordult a sarkon és el nem tűnt a szemeim elől. Majd lefürödtem és lefeküdtem. Utolsó erőmből még beállítottam a telefonomon az ébresztőt aztán szinte azonnal elaludtam.
Bár reggel nagyon korán keltem, és alig aludtam valamennyit, mégis frissnek és boldogan ébredtem. De nem volt időm sokat elmélkedni. Gyorsan elkészültem, majd beköszöntem anyáékhoz, és már mentem is a földszintre ahol a fodrászok szoktak lenni. Jó ideig bolyongtam, és már éppen feladtam mikor megpillantottam Billt. Még nem volt ott a fodrász. Csak ült a széken, kezében egy bögrével, és óvatosan mosolygott. Mivel meg akartam lepni, mögé osontam, felvettem egy hajkefét, és elkezdtem fésülgetni a haját.
- Szia Alexandra! Arra gondoltam, hogy felül letűzhetnénk, alul pedig begöndöríthetnénk. Mit gondolsz?
- Te így is csodaszép vagy! – mosolyodtam el szélesebben.
- Tom? – fordult hátra döbbenten, majd a nyakamba ugrott. – Hát te?
- Jöttem hozzád! – pusziltam meg.
- Billie? – állt meg mellettünk egy a harmincas évei közepén járó nő. – Ő ki?
- Anya! Ő…
- Jó napot kívánok! Tom Kaulitz vagyok! Billie barátja. Örvendek a találkozásnak Mrs. Trümper!
- Ó… Örvendek!
- Már tudom Billie honnan örökölte a szépségét!
- Sziasztok! Nos Billie, megcsinálhatjuk a hajadat? – lépett oda a fodrász, Alexandra.
Bár soha nem szerettem Madi készülődése mellett szobrozni, de akkor Bill mellett ülni, valami csodálatos volt. Nem beszéltünk csak ott voltam, és fogtam a kezét, de ahogy beszélgetett és nevetgélt a fodrásszal, valami melegség töltötte el a szívemet.
- Kész! – szólalt meg egyszer csak Alexandra.
- Gyönyörű vagy édesem!
- Tényleg? – jött megint zavarba.
- Tomi! – kiáltott Madi és odaszaladt hozzám.
- Szia Hugi! – öleltem meg. – Jöttél megszabadulni a hajcsavaróktól?
- Aha! – mosolygott majd meglátta Billt. – Aszta…
- Szia, Billie vagyok! Te pedig Madi. Igaz?
- Igen… - bólintott óvatosan.
- Láttalak tegnap! Nagyon ügyes voltál!
- Köszönöm! Te is! – Madi úgy nézett Billre akár egy hírességre, ami az én szívemet is megmelengette.
Végül átkísértem Billt a sminkeshez, de utána már nem engedte, hogy nézzem ahogy öltözik. Azt mondta meglepetés. Így aztán bő egy óráig lébecoltam a hotelben. Aztán pedig anyáékkal és Madivel vártam a fellépését. De Billt sehol sem láttam, ami kicsit elszomorított.
- Nagyon ügyes voltál Hugi! Igazi díva! – öleltem meg Madit mikor lejött a színpadról.
- Köszi tesóm! Megyek, átöltözöm. Megnézed majd a táncomat?
- Persze! Ki nem hagynám!
- Sok sikert a barátnődnek! – ment el anyáékkal.
- Köszi… - intettem utána, és inkább leültem. Ahogy egyre csak jöttek a korcsoportok én úgy lettem egyre idegesebb.
Az meg még kevésbé nyugtatott meg, mikor jött a 15-16 éves korosztály következett. Furcsa, de egyik lány sem volt rám semmilyen hatással. Pedig sokukon alig volt valami anyag. De mikor körbenéztem Bill sehol sem volt, én pedig beparáztam. Mi van ha rájöttek, hogy nem is lány? Jézusom… Hiszen még a telefonszámát sem tudom… Mi van ha nem látom többé? Nem! Az… Az nem lehet…
- És most jöjjön a 15-16 éves kategória utolsó versenyzője! Az 54-es sorszámú Billie Trümper!
Azonnal felkaptam a fejem és… Életemben nem volt olyan gyors merevedésem. Bill egy fekete bikinit viselt. A felső része sáv alakú volt, fekete tollakkal és fehér kristályokkal kirakva. Alul pedig egy bugyis miniszoknyát viselt, amit szintén fehér strasszok díszítettek. Hozzá egy hihetetlen magas sarkú cipő , ugyan olyan dekorációval. És a jobb karjára is kristályok voltak ragasztva. Gyönyörű volt! Hihetetlenül gyönyörű. Az előadása pedig lenyűgöző. Legalább is számomra. De a produkció végén felhangzó ovációból ítélve, nem csak engem nyűgözött le az előadása.
- Csodás voltál! – öleltem magamhoz, mikor lejött a színpadról. – Egyszerűen káprázatos!
- Örülök, hogy tetszett! – csókolt meg gyorsan.
- Alig várom már a produkciódat! – kacsintottam, majd elengedtem, ő pedig már rohant is el, hiszen át kellett öltöznie. Én pedig újra belebújtam a báty szerepbe és a húgomat kezdtem doppingolni.
Délután 5 órakor Bill kecsesen lelépkedett a színpadról, és mosolyogva megölelt. Bár továbbra is tartotta magát, de éreztem ahogy rám támaszkodik kicsit. De a világért se mutatta volna ki a fáradtságát. Senki előtt. És ez mélységes tiszteletet ébresztett bennem.
- Mit szólnál ha felmennénk a szobádba, rendelnénk enni, és pihennénk egy kicsit?
- Az jó lenne! – mosolygott rám. – Madinek, hogy ment?
- Csodásan! Nagyon ügye volt. De kicsit elfáradt.
- Azt nem csodálom! Mindent beleadott a táncba – indultunk el a lift felé.
- Muszáj magas sarkúban lenned?
- Nem áll jól? Vagy csúnyán járok benne? Pedig szoktam gyakorolni. Esküszöm! – rémült meg.
- El nem tudom mondani mennyire szexin jársz abban a cipőben. Csak az nem tetszik, hogy magasabb vagy nálam.
- Így már jobb? - vette le a cipőjét, mikor már a liftre vártunk.
- Sokkal! – karoltam át a derekát.
- Akkor jó! – puszilt meg, majd beléptünk a liftbe. És mikor becsukódott az ajtó, a karjaimba dőlt.
- Most már pihi van! – öleltem magamhoz szorosan. – Én vigyázok rád!
- Köszönöm… - fonta a karjait a nyakam köré.
- Tudod Bill… Khm… Nagyon jól állt az a bikini.
- Tényleg? – pislogott nagyokat.
- Igen! Szóval… Basszus… Felizgultam…
- Reméltem is! – nyomott a falhoz, és hevesen megcsókolt.
- Ohh… - nyögtem fel halkan, mikor teljesen hozzám simult. Nagyon váratlanul ért az a szenvedélyes, kiéhezett csók amit akkor kaptam. De hihetetlenül élveztem!
Viszont amint felért a lift, elváltunk egymástól, és szép nyugisan bementünk Bill szobájába. Ő lefürdött, és lemosta magáról a sminket, amit mondjuk nem is bántam. Szebb volt ő anélkül! Bár szexi volt benne… Úgyhogy a fennmaradó időben rendeltem kaját, és az ágyon fetrengve néztem a tévét. De nem kellett sokáig küzdenem az unalmas tévéműsorok ellen, ugyanis a szobapincér hamarosan megérkezett, így az éhségünkre már megvolt az ellenszer. A fickó zsebébe csúsztattam némi aprót, és a gurulós kocsit betoltam az ágy mellé. Gondoltam majd ott eszünk.
- Bill! Megvagy még? – szóltam hátra, de valójában a tv-n volt a szemem.
- Itt vagyok! – odakaptam a fejem, és a szemem egyből befogadta a látványt. A férfiasságom pedig felébredt. Billen csak egy törölköző volt, és az se nézett ki túl stabilnak a derekán… A bőrén még itt-ott gyöngyöztek a vízcseppek, a haját pedig épp, hogy csak összetartotta a hajgumi.
Szép lassan feltápászkodtam, kikapcsoltam a tévét majd elé léptem. Először csak zavartan nézett rám, mire én a falnak nyomtam, és hevesen megcsókoltam, közben pedig a hajába túrtam, amitől az szétbomlott.
Először attól féltem, hogy túl heves leszek, de az a nem épp apró nyögés ami elhagyta az ajkait megnyugtatott afelől, hogy ő is legalább annyira élvezi mint én. Úgyhogy nem lettem gyengédebb. Sőt, talán még hevesebb is csókoltam tovább. És ő ugyan olyan hévvel válaszolt. Valójában nem is emlékszem, hogy kerültünk az ágyra, és az sem igazán rémlik, hogy-hogy lettem pucér. Csak arra eszméltem fel, hogy Bill gyönyörű, törékeny teste és kőkemény becsessége, az én enyémhez simult. Bőr a bőrön, kéz a kézben, ajkak az ajkakon.
Lehet kellett volna valamit mondanom neki, de az agyam teljesen leblokkolt. Viszont a testem nem. Gyengéden cirógattam Billt, és halkan sóhajtoztam az érintései nyomán. Az egész annyira idilli és szép volt… Szép, mert ő velem volt. Az enyém volt! És nem akartam megvárakoztatni. Lassan elhagytam az ajkait, és a nyakát kezdtem el csókolgatni, amitől felnyögött. Engem pedig beindított, így a csókok egyre hevesebbek lettek ahogy lejjebb és lejjebb haladtam rajta. A kulcscsontjánál egy kicsit meg is szívtam amitől hangosan nyögött egyet, mire a farkam fájdalmasan feljajdult. Már nagyon kívántam, de még várnom kellett! Így inkább a mellbimbóira koncentráltam, és ekkor éreztem meg ismét a kemény farkát a hasamhoz nyomódva.
- Bihll… - leheltem.
- Mohnd édehs! – pillantott fel dús szempillája alól.
- Én… Teh… Én… - túrtam idegesen a hajamba.
- Baj van Tomi? – ült fel és megsimogatta az arcomat.
- Kívánlak… - mondtam ki gyorsan aztán csak vártam és vártam, de semmi. – Tudom, ez még nagyon korai és nyilván nem is tervezel velem olyan hosszú távra és mivel én…
- Igen – szakított félbe.
- Tessék? – kaptam fel a fejem. Bill arcán széles, édes mosoly ült, a szemeiben pedig valami csillogott. Nem a vágy, ez valami sokkal mélyebb érzelem volt annál.
- Igen.
- Úgy érted… - dadogtam zavartan.
- Igen Tom, úgy! Tudom, ez nagyon bonyolult helyzet, de eddig még soha, senki nem volt aki őszintén és büszkén felvállalta volna a kapcsolatunkat a szüleim előtt, az ő szülei előtt meg pláne nem. És te végig izgultál értem ma. Tudom, hogy a kishúgod miatt voltál ott elsősorban, de nagyon jól esett, hogy velem is foglalkoztál.
- Ha Madi nem lépett volna fel, én akkor is itt lettem volna és izgulok érted – cirógattam meg az arcát. – Kedvellek Bill! Nagyon is!
- Én is téged! – csókolt meg lágyan.
- Van nálad testápoló?
- Van! Idehozzam?
- Kérlek szépen! – mosolyogtam rá, és megsimogattam az arcát.
- Rendben! – tápászkodott fel és lassú léptekkel elindult kifelé.
- Hmm…
- Mi az? – feküdt vissza mellém, kezében a testápolóval.
- Eszméletlen jó a segged! – tettem az ágy szélére a kis tubust, majd magamhoz öleltem Billt és hevesen megcsókoltam, mialatt az ágyékom az ágyékához nyomtam.
Bár tényleg imádtam csókolni őt, és legszívesebben egész nap csináltam volna, de tovább akartam menni. Különösen, hogy a férfiasságom már keményen meredezett, ahogy az övé is. Így a mellbimbóinál folytattam és onnan haladtam szépen lassan egyre lejjebb. Majd mikor a férfiasságához értem óvatosan a számba vettem a makkját mialatt végig a szemeibe néztem, amitől csak még hangosabban nyögött. Úgyhogy lassan mozgatni kezdtem rajta a számat, de ezzel együtt a kezemet is. Bill pedig szinte magán kívül volt az örömtől. Engem pedig elöntött a boldogság.
Nem tudom meddig csinálhattam ezt, mikor Bill a nevemen szólított és a számba élvezett… Először nagyon meglepett a dolog, de szó mi szó, nagyon tetszett! Lenyeltem amit lőtt majd le is tisztogattam. Bill mellkasa még mindig szaporán emelkedett és süllyedt mikor a szemeibe néztem és hevesen megcsókoltam. Ő pedig szorosan belém kapaszkodva csókolt vissza. Éreztem a piercingjét ami teljesen megvadított. Benne akartam lenni… De féltettem őt.
- Bill… - néztem rá óvatosan. – Te már voltál valaha fiúval?
- Nem – rázta meg a fejét. – De tudom, hogy vigyázni fogsz rám!
- Amennyire csak tudok! – bekrémeztem az egyik ujjam, majd újra csókolni kezdtem mialatt a férfiasságát is izgattam. Csak akkor hatoltam belé hátulról mikor már bele-belenyögött a csókba. A teste kicsit megfeszült és a száját is összeszorította így azonnal megálltam. – Jól vagy? Nem fáj nagyon? Abbahagyjam?
- Nem kell – puszilt meg. – Kicsit furcsa, de nem fáj nagyon… Inkább csak kicsit szokatlan.
- Akkor folytatni akarod?
- Természetesen! Hiszen ezt már megbeszéltük te kis butus! – ölelt magához.
- Én édes Billem… - csókoltam meg újra.
Lassan haladtunk. Nem akartam semmit elsietni. Mikor újabb ujjaimmal hatoltam belé mindig megálltam, hogy szokja az érzést. De azt mondta nem fáj. Szerencsére nem is vérzett. Így volt elég bátorságom belé hatolni. Szépen lassan… De láttam a szemeiben a fájdalmat…
- Édes Bill… - öleltem szorosan magamhoz. Akkor már teljesen benne voltam. Nem sírt, az arcán viszont végiggördült pár könnycsepp… Hozzá viszont mosolygott. – Annyira sajnálom…
- Nem történt semmi baj. Tudtuk, hogy fájni fog. Ez volt az első. Majd lesz jobb is – puszilt meg.
- Gyönyörűségem… - puszilgattam az arcát és a nyakát. – Az én egyetlenem…
Sok idő telt el mire nagyon lassan és finoman mozogni kezdtem benne. Közben pedig a férfiasságát izgattam. Az elején Bill merev volt, de egy idő után ellazult és már élvezettel nyögdécselt alatt. A szívem pedig megtelt örömmel. Nem a szex miatt. Sokkal inkább azért mert ő élvezte és boldognak tűnt. Ez tette olyan csodássá az egész szeretkezést. Mert akkor tényleg szeretkeztünk. Szépen és finoman. Mikor pedig mindketten elértük az orgazmust, csak feküdtünk egymás karjaiban. Gyengéden simogattam Bill hátát és közben édes kis semmiségeket suttogtam a fülébe.
Másnap este viszont eljött a búcsúzás ideje. Hiába cseréltük el a telefonszámainkat és már az elválás után vadul sms-ezni kezdtünk, valahogy magányosnak éreztem magam… Hiányzott, hogy a karjaimban tarthassam. Hogy megölelhessem és azt mondhassam ő az én mindenem… Olyan űrt éreztem amit csak és kizárólag ő tölthetett be!

Három hónappal később…

A tavaszi szünet utáni első nap volt az iskolába. Mindenki a bulikról és a kiruccanásokról beszélt. Én azonban feltűnően csöndes és hallgatag voltam. Reggel fél hét óta a telefonomat szuggeráltam. Bill aznap még nem írt egy sms-t sem, sőt hívni sem hívott. Ellenben én egyfolytában üzeneteket küldözgettem és hívogattam. Ennek ellenére semmi reakciót nem váltott ki belőle. Aztán bejött a tanár, de legnagyobb meglepetésünkre nem a matektanár hanem az osztályfőnökünk.
- Nem tartom fel sokáig az órát, csak egy bejelentésem lenne. A mai naptól új osztálytársatok lesz. Kérlek fogadjátok be, és ha lehet ne cseszegessétek! – nos igen… Az ofőnk nagyon fiatal volt, ezért is tudott jól kezelni minket.
Engem igazán nem érdekelt nagyon az új gyerek érkezése. Sokkal jobban aggasztott a Billes ügy, aki egy újabb sms-emet hagyta figyelmen kívül. Így csak akkor néztem fel mikor meghallottam azt az oly jól ismert hangot.
- Sziasztok! A nevem Bill Trümper! – mutatkozott be. Én pedig alig hittem a szememnek. Fiú ruhában volt, de a szemei ugyan úgy ki voltak festve. Az arcán pedig félénk mosoly ült. De nem nézett felém. Még véletlenül sem…
- Nos, itt is van a tanár úr! Jó szórakozást, és viselkedjetek! – mosolygott ránk az ofő majd kiviharzott mint szokott...
A matek tanár még nagyon nem volt ráhangolódva az iskolára, így benyomott nekünk valami gagyi filmet, majd odanyögte Billnek, hogy üljön le. Akkor örültem a legjobban, hogy a mellettem lévő szék üres volt. Így mikor a padomhoz ért én egyből lehúztam a mellettem lévő székre, és a fülébe súgtam.
- Ha még egyszer ezt fogod csinálni édes, esküszöm elfenekellek.
- Azt hiszem most már lesz rá alkalmunk – mosolygott pimaszul és a pad alatt összekulcsolta az ujjainkat.