2011. november 17., csütörtök

Come pain, come hurt, see the halo

Néha elég egy óvatlan pillanat és már bekövetkezett a baj.
Nem számítasz rá, a Gonosz még is ott lapul a sötétség legmélyén és hatalmas villódzó szemeit meresztgeti, hogy a legváratlanabb pillanatban, semmit sem figyelembe véve csaphasson le ártatlan áldozatára.
Szembesülni a Gonosszal a legrettenetesebb rémálom. Sarokba szorít és félelemben tart. Csak egy néma sikoly, az egyre záporozó könnyek és a remény, az éltető remény marad.
Halálfélelem járja át az egész tested, félsz, mint talán eddig még soha.
Szemébe nézni, s reményt adni egy kétségbe esett, megtört személynek - holott magad is annyira félsz, de próbálsz erősnek látszani - a másik félben is reményt gyújthat.
Küzdeni kell a Gonosszal és végül sárba tiporni!
Mert jöhet bármi egy szempillantás alatt, de a hit és a remény mindig, örökre ott marad!

4 megjegyzés:

  1. ezek nagyon szép gondolatok *___* <3

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Molly. Nem csak szép, de igaz is, különösen akkor ha a körülötted lévők átélik és te nem tehetsz semmit ellene. :(

    VálaszTörlés
  3. :( engem kicsit megijesztett :$:$

    VálaszTörlés
  4. Nem tudsz róla, de azt hiszem a levélben említettem erről pár dolgot, a részleteket majd elmondom :(

    VálaszTörlés