2011. július 11., hétfő

Életem az ikrek húgaként - 50. rész

Sziasztok!
Magam sem hiszem el, hogy részt hoztam. Ne haragudjatok, eddig nem hoztam, de ruhapróbákra jártam és nem is voltam túl jól érzelmileg. Na de itt a rész és remélem kapok pár kommit :)

Életem az ikrek húgaként

50. rész – Döbbenet??!!

A fiúk ma este is későn értek haza a megbeszélésről, így már nem indultunk útnak Magdeburgba.
Egy érdekes könyvet lapozgattam az ágyban, míg Georgra vártam. A könyvet Bill ajándékozta nekem és még mindig emlékszem milyen sokszor olvasta órákig bezárkózva szobája rejtekébe, csak, hogy elmerülhessen a kötet bűvöletes világába. A könyvet kezembe tartva és olvasva a sorokat már értettem Bill miért szerette annyira. Engem is teljesen megragadott. Különleges könyv volt és ezt mindketten tudtuk.
- Mit szólnál, ha olvasás helyett inkább valami mással foglalnánk el magunkat? – kérdezte Georg immáron mellőlem, miközben nyakamat csókolgatva a könyvet kivette a kezemből és az éjjeliszekrényre helyezte.
- Ne haragudj Georg, de most fáradt vagyok. Majd legközelebb bepótoljuk, ígérem. – adtam egy puszit a szájára, majd karjai közzé fúrtam magam és hamarosan álomba merültem.
Hajnalban hirtelen pattantak ki pilláim és forgolódni kezdtem az ágyban. Próbáltam visszaaludni ám ez sehogy sem sikerült és ezt még inkább nehezítette a szomszéd szobából átszűrődő tompa nyögések és sóhajok hangja. Akaratlanul is egy félszeg mosoly húzódott az arcomra, majd az órára tekintettem, ami fél 4-et mutatott. A kis könyvet kezembe véve botorkáltam le a nappaliba. Teljes némaság és sötétség fogadott a földszinten. Csak egy kislámpát gyújtottam fel a kanapé mögül és újra lapozni kezdtem a kötetet. Annyira elmerültem benne, hogy azt sem vettem észre, valaki a konyhába ment. Csak Bill halk szavára és kérdő tekintetére lettem figyelmes.
- Hát te? – kérdezte és leült mellém.
- Nem tudtam aludni és gondoltam lejövök olvasni.
- Bocsi, ha túl hangosak voltunk. – halvány pír és huncut mosoly jelent meg az arcán. Csak megráztam a fejem, hogy semmi gond, majd végig néztem rajta. Csak egy boxert viselt és mellkasa még mindig szaporán járt fel s alá.
- Na és te? – kérdeztem végül.
- Tom elaludt én pedig megszomjaztam. Mit olvasol? – vette ki kezemből a könyvet és mikor felismerte egykori kedvencét íriszei valósággal felcsillantak.
- De régen olvastam már. – suttogta, majd hangosan olvasni kezdte a sárgás papíron díszlő, szavak által összefüggő mondatokat alkotó szöveget. Közelebb bújtam hozzá és fejem vállára hajtva figyeltem, ahogyan felolvas.
A reggel a nappaliban ért el, Bill karjába burkolózva. Nem is emlékszem rá mikor hagyta abba az olvasást és egyáltalán, hogy került ránk takaró. Aztán Gordon asztalon hagyott aprócska üzenete ütötte meg a szemem, szóval ő volt ilyen aranyos.
Lassan Bill is nyitogatni kezdte a szemeit.
- Jó reggelt. – szuszogta álmosan miközben felült a kanapén és nyújtózott egyet.
- Jó reggelt neked is. – mielőtt még bármi mást is mondhattam volna, anya jelent meg előttünk egy tálca szendviccsel a kezében.
- Csak, hogy felébredtetek. Légy szíves szóljatok a többieknek, hogy kész a reggeli. – azzal el is tűnt a szemünk elől. Némán pislogtunk párat magunk elé, majd lomha léptekkel felvánszorogtunk az emeletre. Georg még mindig édesen aludt épp úgy, mint ahogy hajnalban ott hagytam. Leültem mellé az ágyra és simogatni kezdtem puha arcát, mire nyitogatni kezdte szemeit.
- Szívem?!
- Jó reggelt. – mosolyogva adtam neki egy puszit, mire ő óvatosan magára húzott, ügyelve rá, hogy meg ne nyomjam a hasam. – Kész a reggeli, anyu csinált egy halom szendvicset.
- Farkas éhes vagyok. – fűzte hozzá és már ki is bújt az ágyból.
Mire letámolyogtunk a földszintre a többiek már az ebédlőben vártak ránk.
A reggelit jó hangulatba fogyasztottuk el, ami ritka volt, - sem az ikrek sem pedig én nem szoktunk korán kelni – mert rendszerint néma csöndben, félig még aludva majszoljuk el a reggeli betevőnket, közel ebédidőben.
A délelőtt folyamán elszórakoztattuk magunkat, majd dél körül Gustav is csatlakozott hozzánk, anya pedig Gordon után sietve elment a szüleihez. Ahogy telt az idő egyre nagyobb feszültség terjengett a levegőben Andy érkezését illetően. Pontos időt nem mondott, így bármelyik pillanatban megérkezhet és emiatt mindannyian izgatottak voltunk, különösen Bill, aki már legalább 50szer járta körbe a nappalit, miközben azon aggódott, miként fog majd reagálni barátja a szokatlan hírek hallatán.
A pillanatnyilag keletkező csendet, ami most a házra telepedett, egy autó ajtajának csapódása végül pedig a csengő monoton dallama törte meg. Az előszobába siettem, hogy beengedhessem vendégünket. Mikor kinyílt az ajtó ugyan azzal a szöszke mosolygós tekintettel találkoztam össze, mint másfél hónappal ezelőtt.
- Andy, de örülök, hogy újra látlak.
- Hát még én, már úgy hiányoztál. Mi az már puszit sem kapok? – nos igen, tényleg nem változott semmit.
- Gyere be, a többiek a nappaliban várnak. – bólintott, majd kissé komorabb képpel utánam sietett a többiekhez.
- Sziasztok. –köszönt amint belépett a helységbe, majd kezet fogott sorban mindenkivel: Gustav, Tom – Billre egy félszeg mosolyt ejtett és kihagyva a kézfogást tovább ment, hogy Georggal is kezet rázhasson. Bill tehetetlenül állt testvére mellett, nem érti vele miért nem fogott kezet. Keserűség öntötte el és szemeiben fel-felcsillanni véltem a könnyeket. Végül Andy visszalépett hozzá és félpercnyi farkas nézés után, félő volt, hogy Bill nem bírja tovább és zokogni kezd. Rezzenéstelen arccal fürkészték egymás szemeit, majd Andy széles mosolyra húzta száját és úgy ölelte Billt magához, amennyire csak tudta.
- Te kis buta, el ne sírd már magad. – borzolta össze Bill haját, majd elszakadva tőle, helyet foglalt a kanapén.
- Na mi az Tom, túltetted már magad Erikán? – tette fel a kérdést, utalva a veszekedésre, ami miatt nem találkoztak mostanáig.
- Mi?? Az a szőke bögyös liba, akit beszerveztél a buliban? Ugyan kérlek, nagyobb volt a melle, mint a feje. – nevetett fel gúnyosan Tom, mire Andy csak hüledezett.
- Azt hittem bejönnek a bögyös cicababák.
- Én a természetes szépséget kedvelem, formás KIS mellekkel. – hangsúlyozta ki a szót.
- Nem ismerek rád haver. – képedt el Andy.
- Na jó én hozok egy is frissítőt. – azzal a konyhába siettem, Georggal a nyomomba.
- Héé skacok… Évi egész szépen ki van kerekedve. Jól néz ki. Gondolom Georg…khm jó formában tartja. – nevette el magát saját eszmefutásán.
- Igen, ráadásul kismama. – fűzte hozzá Tom.
- Hogy mi? Évi kismama?? – ismételte meg a hallottakat. - Hallom lehet gratulálni. Na és hogy van a kis pocaklakó? – kérdezte mosolyogva, amint visszatértünk az üdítőkkel.
- Jól van, köszi. – mosolyogtam vissza rá.
- Hát gyerekek most aztán megleptetek. – kortyolt bele italába.
- Pedig vannak még meglepetések. – fűztem hozzá, mire kérdőn tekintett körbe.
- Igazis, Évi említette, hogy mondani szeretnétek valamit. – fordult az ikrek felé.
- Nos i..igen. Először is szeretnénk bocsánatot kérni, a múltkoriért. – kezdett bele Bill.
- Sajnáljuk, de nem tehettünk mást.
- Tom és én csúnyán összevesztünk akkor a buli kapcsán, ahova elhívtál minket. Tudod Andy, Tom és én…szóval…mi…- kereste a megfelelő szavakat hogyan is kellene elmondani ezt, de ekkor Tom látva öccse bizonytalanságát, segítségére sietett.
- …Járunk. – vetette oda nemes egyszerűséggel és összefonta ujjait öccséivel.



- Tessék…?? – Andy arcán vegyes érzelmek jelentek meg. Arca egy pillanatig elkomorult és mérhetetlen döbbenet telepedet rá.

Folyt. köv.

15 megjegyzés:

  1. oha :) nem tudom, Andy mit fog csinálni, de kíváncsi vagyok rá :)) nagyon jó rész lett :)) ügyes! :DD
    pusziim ^^

    VálaszTörlés
  2. jajj, ez nagyon jó lett! :D Az egész nagyon tetszett, főleg, mikor szegény Évi nem tudott aludni, nagyon életszerű volt :D Olyan kis édes jelenet volt *.* Szegény Andy, nem tudom, mit fog reagálni, de nagyon nagyon kíváncsii vagyok :D :D :D siess, nagyon nagyon siess!!!!! :D :D

    VálaszTörlés
  3. Életem, bogaram, cicám, szerelmem! (Ez a cicás dolog nem tom, hogy jött.)
    Mikor írod msn-en, hogy úgy érzed a rész nagyon rossz lesz és akkor olvasok egy ilyet akkor padlót fogok. Ez valami eszméletlenül jó lett!!! *.*
    Tom karakterét annyira bírom. :D Ilyen nemes egyszerűséggel kijelent mindent. Haláli!
    Már alig várom a folytatást!
    Puszim!

    VálaszTörlés
  4. Jujj!Annyira jó lett!Imádom<3 <3
    Nagyon nagyon jóóóóóó!!!!
    Remélem hamar folytatod
    Pusy

    VálaszTörlés
  5. Hi!
    Néhány napja fedeztem fel a blogodat, és mit szépítsem, rohadt hamar rákaptam. Igaz, sosem hittem volna, hogy ez a twc téma valaha is tetszeni fog, de a te tálalásodban egészen fantasztikus. Van egy új rajongód! :D
    Régen én is szivesen irogattam, de mostanában nem igazán volt rá időm. Most viszont újra elragadott a lelkesedés. Már csak ezért is köszi! :D
    Csak így tovább, várom az új részeket! :D
    Zsani
    Ui: Nem hittem volna, hogy ilyen nehéz kommentelni profil nélkül. :D

    VálaszTörlés
  6. Ez isteni! Nagyon nagyon jó. Kiváncsi leszek Andy reakciójára de szerintem nagyon kiakad :/

    VálaszTörlés
  7. Köszönöm mindenkinek!
    Örülök Molly, hogy nem okoztam csalódást és igazán jól esett amit face-en is mondtál :)

    Zsani *-*
    Örülök, hogy elnyerte a tetszésedet a twc. Szívesen elolvasnám az írásaidat, ha ez lehetséges :)
    Köszönöm, hogy írtál, sok olvasó nem mer kritikát írni, pedig sokat jelent egy író számára :)

    Annette, Angel, Slash annyit mondanék, hogy Andy fog még meglepetést okozni úgy érzem =)

    Köszönöm, ti vagytok a legjobbak :)

    VálaszTörlés
  8. Nagyon szuper rész, eszméletlen. Már nagyon várom, hogy Andy elkezdjen örjöngeni... :D

    VálaszTörlés
  9. Az eddigi írásaim eléggé befejezetlenek, de a mostanit szivesen elküdlöm mailben, amint kész leszek vele. :P
    Puszi
    Zsani

    VálaszTörlés
  10. szióka. benne lennél egy cserében? :)
    www.gustavth.blogspot.com

    VálaszTörlés
  11. Zsani, oké, akkor majd várom az emailt :)

    Persze Nessi, már ki is raktalak :D

    VálaszTörlés
  12. Woow *.* Imádtam ezt a részt. Szegény Andy, kicsit meglepődött :D
    Juuj, részt, drágám, most! :D
    xoxo

    P.s.: bejelölhetlek facen? :D

    VálaszTörlés
  13. Köszi Dijja, hozom is a következő részt, pár perc múlva. Örülök, hogy tetszik, lesz még pár meglepetés.

    P.s.: Persze, hogy bejelölhetsz :)

    VálaszTörlés
  14. És megkérdezhetem, hogy milyen néven vagy fenn? xD
    xoxo

    VálaszTörlés