2011. április 2., szombat

Életem az ikrek húgaként - 41. rész

Sziasztok drágáim.
Itt az ígért rész. Jó olvasást!

Életem az ikrek húgaként

41. rész: Bizonytalanság

- Ezen két csík van. Az mit jelent? – lépet ki és mutatta felém.
Nagyot nyeltem
- Az azt jelenti, hogy… hogy... – akadt el a szavam és a teszt után nyúltam, majd mikor megbizonyosodtam róla, hogy tényleg két csíkot mutat, Georgra pillantottam, aki gyermeki izgatottsággal várta válaszom.
- Pozitív lett. – válaszoltam végül és azon nyomban karjai között találtam magam.
- Komolyan? Várandós vagy? Ezt nem hiszem el. – bólintottam mire kapott fel és óvatosan megforgatott a levegőben. Magához szorított és csókokkal hintette be arcomat. Könnycsepp csillant meg szemeiben és leírhatatlan tündöklő mosoly ajkain.
A mennyországban éreztem magam, szinte még fel sem fogtam mi is történik.
- Én tudtam, annyira tudtam… köszönöm édesem, el sem hiszem…. – lelkesedett önfeledten mire jóízűen felnevettem.
- Te is kellettél hozzá. – mosolyogtam rá sejtelmesen, mire büszkén kihúzta magát.
- Azonnal felhívom anyut. – nyúlt volna a telefonjáért, de megfogtam kezét.
- Várjuk meg a reggeli eredményt is, nem mindig megbízhatóak ezek a gyorstesztek.
- Igazad van, várjunk reggelig. – tette le telefonját és karjai közzé vont.

A délután hátralévő részét egymás kényeztetésével töltöttük, amit a mobiltelefonom monoton csörgése zavart meg.
- Anyu az. – néztem a kijelzőre és megnyomtam a kis zöld gombot.

*Szia, anyu. Miújság? …. Üzenem a fiúknak, hogy ne járjon annyit a szájuk. Komolyan nincs semmi bajom, ne aggódj. Kérlek… jó oké. Rendben… Szia* - tettem le és nagyot sóhajtottam.

- Mi a baj? – kérdezte Georg miközben a karom cirógatta.
- Semmi, csak az ikrek bogarat ültettek a fülébe, hogy milyen rosszul vagyok.
- Csak aggódnak, ez természetes.
- Tudom, de nincs semmi bajom. - csókoltam meg majd magam után húztam a fürdőbe.

Reggel ismét a beszűrődő mapsugarak játékára keltem. Egészen beragyogták a szobát így a reggeli órákban. Oldalra fordultam és Georg békésen szuszogott mellettem. Őt nem zavarták a vakító fények. Odahajoltam hozzá és egy apró puszit leheltem ajkaira, majd a fürdőbe mentem.
Fáradtnak éreztem magam és semmi kedvem nem volt felkelni, így visszavackoltam magam Georg mellé. Mocorgásomra azonban felébredt.

- Jó reggelt szívem. – pusziltam meg.
- Jó reggelt. – suttogta még kissé álmosan és magához vont. – Megcsináltad a tesztet? – pillantott rám hírtelen.
- Jesszusom, totálisan kiment a fejemből. – nem is értettem, hogy felejthettem el megcsinálni, mikor direkt kikészítetem a polcra. – Ne haragudj kicsim. – búgtam halkan fülébe.
- Semmi baj, majd holnap reggel megcsinálod. – beszélgetésünket halk pityegés zavarta meg. Mobiljáért nyúlt és olvasni kezdte az SMS-t.

- Anyukádék várnak minket ebédre.
- És most mennyi az idő?
- Fél 10. – pillantott az órára.
- Akkor még egy kicsit maradjunk. Bújtam hozzá és szinte azonnal vissza is aludtam.

Körülbelül egy órával később ébredtem fel simogatásra, de én magamra húztam a takarót.
- Ébredj szívem, mennünk kell. – hallottam hangján, hogy mosolyog. Dünnyögtem neki valamit, de nem hiszem, hogy értette.
- Jól van, te akartad. – húzta le rólam a takarót és szó szerint rám vette magát és csikizni kezdett.
- Jól vahn.. kehlek máhr. – nevettem és nagy nehezen kikászálódtam.
- Már kész is vagy? – néztem végig rajta. Sötét farmer térdnadrágot és egy fehér pólót viselt, ami megfeszült izmos felsőtestén, haját pedig összefogta, amit mindig is szerettem.
- Igen, már nem bírtam tovább feküdni. De jobb ha sietsz mert elkésünk.
Viszonylag hamar elkészültem. A nagy melegre tekintettel, egy vékonypántos kékszínű egybe ruhát vettem fel. Megigazítottam a hajam, kevés smink a paparazzik miatt és már indulhattunk is.

Röpke félóra alatt megérkeztünk a fővárosba, ahol természetesen elkerülhetetlen volt a dugó. – Ezt nem hiszem el. – szólalt meg Georg és fejével oldalra bökött. Kinéztem az ablakon és 3-4 lesifotós kitartottam kattintgatta gépeit.
- Meglesz a holnapi címlap sztori. – felhangosítottam a zenét, ügyet sem vetve rájuk, de szerencsére pillanatokon belül megindult a sor, így tovább haladhattunk.

Folyt. köv.

4 megjegyzés:

  1. Ááááááááááááááááááááááá Növcsi!
    Ez isteni jó! ^^
    Imidlek!
    Lécci folytasd hamar! :)

    VálaszTörlés
  2. Huh.Ez nagyon jó lett!Nagyon de nagyon jó!Söt még annál is jobb a jobbnál is sokkal!
    Remélem hamar lesz új! "e szerintem mindannyian akik olvassuk a történeteid mind ezt gondoljuk!:D
    Sya

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm mindkettőtöknek. Igyekszem a folytatással :D

    VálaszTörlés
  4. Aztaaa! o.o
    De tuti... nagyon jó rész lett! A végén tetszett amikor Évi azt mondta, hogy: "Meglesz a holnapi címlap sztori. -.-" - xDXD Jogos! ^^ Meg Georg meg olyan aranyos... mint egy kisgyerek karácsonykor - annyira kukackodik a baba miatt! ^^ IMÁDOM!!

    VálaszTörlés