2011. február 1., kedd

Életem az ikrek húgaként - 34. 35. rész

Sziasztok.
Volt egy kis időm szóval hoztam a dupla rész!
Jó olvasást!

Életem az ikrek húgaként

34. rész – Talán kibékülnek?
35. rész - Békülés

Úgy döntöttünk Georggal, hogy ma ott alszunk, aminek én most kifejezetten örültem. Az ikreknek szükségük van rám.
Este hamar eltelt és nem tudtam Billel beszélni. Azt mondta fáradt és lefekszik, így nem akartam zavarni. Tom is hasonló képen tett. Miután letusoltam bebújtam Georg mellé az ágyba.
- Min gondolkozol? – kérdeztem tőle, mikor már kínosnak éreztem a köztünk lévő csendet.
- Csak ezen az estén. Az ikrek olyan furák, én ezt nem értem. Ez nem rájuk vall. – cirógatta meg vállam.
- Még nem békültek ki és szerintem emiatt van feszültség közöttük. Ráadásul most Andy is elég bunkó volt. Látja, hogy nem akarnak erről beszélni, még is erőlteti. Az bezzeg, hogy Tom holnap megy varratszedésre, az nem érdekli. Mindig csak a nők meg a pia. Úgy örülök, hogy te nem vagy ilyen. – nyomtam egy puszit meztelen mellkasára, mire hatalmas mosoly suhant át az arcán és az ölébe húzott. Bűntudatom van, hogy kételyek között hagyom, hiszen én tudom az igazságot, tudok mindent, még sem mondhatok semmit. Nem akarok neki hazudni, így inkább ha tehetem kerülöm a témát. Bár tudom ez sem megoldás, de addig megteszi, míg rendeződnek a dolgok.
- Nekem csak te kellesz. Gyere ide…- hajoltam közel hozzá mire fordított helyzetünkön és testem feltérképezésére indult.

Másnap reggel sajnos korán indulnunk kellett, mert Georg szülei vártak ránk. Elköszöntünk a többiektől és már indultunk is.

Pár órával később:

- Készen vagy Tom? Indulhatunk? El fogunk késni. – szólt fel az emeletre bátyjának Bill.
- Jövök. – sietett le a lépcsőn. – Upsz a papírok. – fordult volna vissza, de Bill megfogta a kezét.
- Már eltettem, induljunk.
Az út hosszúnak tűnt a kórházig a dugó miatt, de félóra múlva odaértek.
- Jó napot doktorúr. – fogtak kezet az orvossal a rendelőben.
- Jó napot. Nos hogy vagy Herr Kaulitz? Nem jelentkeztek nagyobb fájdalmak?
- Nem. Jól vagyok.
- Akkor levesszük a kötést és kivesszük a varratokat. Nővérke kérem, készítse elő az eszközöket. – a doki óvatosan leszedte a kötést, majd neki látott a varrat eltávolításának.
- A seb szépen összeforrt, nincs jele gyulladásnak, fertőzésnek. Előfordulhat, hogy egy darabig még érzéken lesz. Felírok egy kenőcsöt, naponta 2x kenje be vele.
- Mikor gitározhatok újra? Tudja hamarosan fellépésünk lesz és nem szeretnék kijönni a formából. – érdeklődött.
- Párnap múlva már bátran mozgathatja, de azt javaslom, most még ne erőltesse a karját, még könnyen felszakadhat.
- Rendben. Köszönjük doktorúr.
- Kérem. – azzal távoztak is.

- Öregem, végre ettől is megszabadultam. – dőlt hátra a kocsiban Tom.
- Hallottad a dokit, nem erőltetheted meg. –intette óvatosságra bátyát.
- Majd te úgy is vigyázol rám. – tekintett öccsére, aki erre csak szélesen elmosolyodott. Tom nem tudta levenni tekintetét öccséről. Végre mosolyog, úgy igazán mosolyog, ahogy szokott. Melegség öntötte el a szívét és úgy érezte ma talán megbeszélhetik a dolgokat. Nem akarta elhamarkodni ezért inkább még élvezte kicsit Bill mosolyát. Bekapcsolta a rádiót és miért is ne épp az egyik kedvenc száma ment benne. Először csak fejével kezdett el bólogatni az ütemre, majd rappelni is elkezdett. A végén már kézzel, lábbal hadonászott és párszor fel is sziszentett, ha meghúzódott kezén a seb. Bill jókat derült bátya mutatványán és néha- néha ő is elmondott pár sort a szövegből. Észre sem vették, de már meg is érkeztek.

- Te teljesen megörültél. – nevetett Bill mikor bementek a házba.
- Most miért? Csak élveztem a zenét.
- Örülök, hogy jó kedved van.
- Ezt neked köszönhetem Billchi és a mosolyodnak. – tolta óvatosan a falhoz és egy apró csókot lehelt öccse szájára. Felemelő érzés volt mindkettejüknek, de Bill hamar realizálódott. Nem kéne addig ezt csinálniuk, amíg meg nem beszélik a dolgot.
- Tom… ezt most ne. – bújt ki Tom karjából, de ő utána nyúlt.
- Bill kérlek, én már nem bírom tovább.
Billen látszott a zavartság és jelen pillanatban nem tudta mit is akar. Az előbbi csók teljesen elbódította.
- Nem nézünk meg egy filmet? Csinálok popcornt. – azzal a konyhába sietett.

Tom csak felsóhajtott és keresett valami filmet. Beszélni akart Billel és elmondani mennyire sajnálja az egészet, de jelenleg az is boldoggá tette, hogy Bill egyáltalán szóba áll vele és érezte neki is ugyan olyan jól esett az az aprócska kis csók. Érezte, hogy beleremegett és ez reményt adott neki a béküléshez. Miután előkereste Bill kedvenc filmjét egy nagy tál popcorn kíséretében leültek a TV elé. Tom nem hozta fel a témát csak örült annak, hogy testvére ott van mellette és lopva figyelhette őt.

----------------------------------------------------------

A másnap reggel a nap sokkal fényesebben ragyogott az égen. Az utca halk morajlása keltette fel az idősebbik testvért. Kinyitotta szemét és nagyot nyújtózkodott. Lesietett a konyhába és anya üzenetét kezdte el kémlelni az asztalon.

„ Sziasztok Drágáim!

Évi keresett titeket. Hívjátok fel fontosnak tűnt.
David is volt itt, azt mondta, ha lehet, Bill menjen be a stúdióba.
Gordon Hamburgban van, későn ér haza.
Ebéd a hűtőben, melegítsétek meg és egyetek.
Legyen szép napotok.
Puszi:
Anya”

Miután elolvasta a cetlit töltött magának kávét és az asztalon lévő kalácsból kezdett el majszolni mikor Bill jelent meg a lépcsőn.

- Jó reggelt vagyis delet. – mosolygott és csatlakozott bátyához.
- Ühüm. – bológatott Tom teleszájal.
- Ez olvastad? – Bill.
- Igen. Kérsz? – jutotta a tálcát öccsének.
- Felhívom, biztos aggódik. – nyúlt a telefonért és bepötyögte a számom, de a készülék csak sípolt. – A francba ki van kapcsolva. – ült vissza az asztalhoz és ő is elfogyasztotta ebédjét.
- Mit akarsz ma csinálni? – kérdezte Tom miután befejezte az evést.
- Be kell bennem a stúdióba.
- Megyek én is.
- Hát ha akarsz.
Felsiettek az emeletre és készülődni kezdtek.

Stúdióban:

- Na hát Tom, hát te itt? Az orvos nem azt mondta, hogy pihenned kell még? – pacsizott le Gustav az ikrekkel.
- Hiányzott már a gitárom és különben is már jól vagyok.
- Hey szevasz öregem, de rég jártál már erre. – fogott kezet Georggal is majd azonnal megragadta kedvenc gitárját és pengetni kezdte a húrokat.
- Ez igen Kaulitz. Mi van már a kényszerpihenőt sem bírod? – jelent meg David is az ajtóban.
- De, csak már hiányzott már a fene nagy pofád. – röhögtek fel mindannyian.
- Jól van azért túlzásokba ne essünk, de csak hogy tudd, jó, hogy itt vagy.
- Meghiszem azt, nélkülem ez a kóceráj nem az igaza.
- Kezdhetnénk végre? – ütötte meg a dobokat Gustav.
- Jól van jól van befogom. - szólt oda Tom. Mindenki elfoglalta a helyét, majd Georg visszaszámolt és elkezdtek játszani, ám Bill valami mást kezdett el énekelni. A zene elhalkult és kérdőn néztek rá, de ő csak énekelt tovább egyre inkább beleélve magát.

„… Néha visszatér még ugyanúgy
Egy régi félelem
De semmi nem hajt igazán
Ha elhiszed, hogy túl vagy mindenen
Rég nem volt szélvihar a néma tengeren
Mert összetörhet, s te félsz nem élnéd túl
Ha a szíved védtelen
De félig él, az aki nem mer (nem mer nem mer)

Ami volt, marad a múlt, egy régi emlék

A szívedben érzed
Hogy van még mért élned
A tűz újra éled
És újból megéget
De nem kell, hogy félj
Nem kell, több szó
Engedd, hogy fájjon
Engedd, így jó
A szíved újra érzem…újra érzem…”

Tom ámultan figyelte öccsét és elakadt a lélegzete mikor felfogta mit is énekel Bill. A gitár kiesett a kezéből. Végre mindent megértett. Megértette mit jelent a dal, amit Bill most neki és egyedül csak is neki énekelt. Megértette, hogy Bill ezzel azt akarja mondani, hogy régen volt már szerelmes és ezért viselte meg ennyire, de tudja, hogy Tom szereti és félti őt. Tudja, hogy semmi sincs kockázat nélkül így a szerelem sem és meri folytatni a kettejük kapcsolatát. Megbocsát neki.
Miután Bill befejezte a dalt óvatosan Tomra pillantott, aki csak állt ott tátott szájjal majd odasietett öccséhez és nem törődbe senkivel és semmivel magához ölelte és olyan szenvedéllyel, mint még soha csókolta meg Billt. Nem érdekelte, hogy ott vannak a többiek, David és a menedzsment többi tagja. Most csak Bill érdekelte és az a mérhetetlen boldogság, amit akkor érzett. Elkiáltotta volna magát, hogy a világ megtudja mennyire boldog, de helyette csak csókolta azt, akit mindenkinél jobban szeret.



Folyt. köv.

Köv. rész: Felismerés

Tudom, hogy ez a kép már egyszer szerepelt, de ehhez jobbat nem találtam :D
Zenerészlet(kicsit átalakítva): Mester Tamás: Szabadíts fel

Várom a kommenteket továbbra is *-*

13 megjegyzés:

  1. Atyaég...ez gyönyörű *_* És most minden kiderül..siess a folytatással,de nagyon :O :)

    VálaszTörlés
  2. Szuper és ráadásul dupla rész. Nagyon nagyon jó lett. Folytasd hamar!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
  3. Annyira szép volt! Már alig vártam, hogy kibéküljenek, ettől jobb nem is lehetett volna. Nagyon tetszett! A kép is csodás volt! :)
    Az meg hogy mit fognak szólni a többiek? Tyű,bele sem merek gondolni... :P

    VálaszTörlés
  4. Életem ez isteni!
    Tudtam, hogy nagyon jó lesz majd a kibékülős rész de ez túltett minden várakozásomon.
    Csodálatos!
    És köcce, hogy jelezted a rész fent van. Sajna este már nem tudtam elolvasni de ez minden várakozást megér. Isteni!!!!!!!!!!
    ui.: Már jól vagyok!:D
    Szere puszi!

    VálaszTörlés
  5. Szia bocsy hogy csak így irok!
    De nagyon jóó lett már régotta olvasom a blogod csak sosem mertem érni
    És mint mindig szerintem fantasztikuuus!!!

    VálaszTörlés
  6. Nagyon köszönöm Nektek <3
    Lucy, örülök, hogy írtál és hogy tetszik. Írj bátran máskor is :)
    Fiore, majd meglátjuk mi lesz :P

    VálaszTörlés
  7. szia! ez is nagyon joo lett :)) és örülök h kibékültek :))) meg az is tetszett h Tom magasról tett rá h ott van mindenki :))) bár arra kíváncsi leszek h mit szólnak a többiek és Évi h fogja megmagyarázni Georgnak h ő tudott erről ... :) de remélem azért nem fognak emiatt összeveszni :)))
    puszillak :* :)))

    VálaszTörlés
  8. ooooohhhhhhhh*-*
    dejóó^_^
    vajon mit fognak szólni?*-*
    de georg ne legyen mérges évire*-*
    siess a kövivel :)

    VálaszTörlés
  9. Köszi Nektek is <3
    Az, hogy mi lesz Georg és Évi között, valamint mi lesz,hogy rájöttek az ikrek titkára, hamarosan kiderül. Találgatni lehet :P
    Igyekszem a résszel!

    VálaszTörlés
  10. jujj *.* ez nagyon éédes voolt ^^
    siess plííííz!! :D :D

    VálaszTörlés
  11. Szuper let mind mindig :P !!Nem gondoltam h ien gyilvanossan fognak lebukni de igy nagyon jo varom lassuk mit mondanak mikor abbahadjak a "nyilvanos nyalcseret" :)) folytasd gyorsan !!!

    VálaszTörlés
  12. Úristen! *.* Nagyon fantasztikus részek! :)
    És Tooom *.* o.O
    Gyorsan rééééészt! :D
    xoxo

    VálaszTörlés
  13. Köszönöm <3
    Hamarosan jön a rész de egy picit még várnotok kell!

    VálaszTörlés