2010. augusztus 5., csütörtök

A megvalósult álom - 51.rész

Sziasztok.
Itt az új rész, ahogy ígértem. Nem a leghosszabb, de ez most ilyen lett.
Jó olvasást!
/Már csak 4 rész/

Gordonnak megszólalt a telefonja. Bill volt az.

Gordon: Szia a Bill, mi újság?

Bill: Szia nincs semmi különös, azaz…Tommal szeretnénk veled beszélni.

Gordon: Persze, nyugodtan. Hallgatlak.

Bill kihangosította a telefonját, hogy Tom is hallja nevelőapjukat illetve, hogy ő is közbe tudjon szólni. Hosszas beszélgetés következett. Elmeséltek szépen mindent neki. Féltek ugyan a reakciójától, de el kellett mondaniuk. Gordon türelmesen meghallgatta őket és figyeld minden kis szóra.

Bill: … azt hiszem ennyi.

Fejezték be remegő hangon a mesélést. Gombóc ült a torkán már már a sírás kerülgette.

Gordon: Szóval akkor most ti együtt vagytok és…

Tom: Igen. Gordon nézd, tisztában vagyunk vele, hogy ez betegesnek hangzik, de én szeretem Billt. Ő az életem értelme, vele vagyok boldog és végre érzem, hogy én is tudok szeretni…úgy igazán.

A végén elcsuklott a hangja és egy könnycsepp gördült le az arcán, amint Billre pillantott. Megfogták egymás kezét és vártak Gordon válaszára, ami hamar érkezett is.

Gordon: Ez tényleg elég furán hangzik… de felnőtt férfiak vagytok és ha tényleg nagyon szeretitek egymást én úgy sem tudok kőzzétek állni.

Bill: Ez azt jelenti, hogy…

Gordon: Igen Bill azt.

A fiúk felsóhajtottak. Ezt szeretik annyira Gordonban. Megértő és figyelmes, mindig gondol másokra. Nem hiába tekintik apjuknak.

Tom: Figyelj apu, lenni itt még valami…

Erre az apu szóra Gordon mindig elmosolyodik. Őrül, hogy annak tekintik őt, ami félig meddig igaz is, hiszen ő nevelte fel őket.

Gordon: Tudom mire gondolsz, holnap mondjátok el Simonenak és féltek. Ne aggódjatok, segítek, de most menjetek és pihenjetek le, majd holnap beszélünk.

Elköszöntek nevelőapjuktól és szót fogadtak. Elég fáradtak voltak így jólesett végre lepihenni a saját ágyukba. Megnyugvással merültek álomba, hogy Gordon megérti őket és segít nekik.
Másnap reggel, mikor Bill felébredt Tom nem volt mellette. Nyújtózott egy nagyot majd lesétált a konyhába. Ikre éppen reggelit készített. Mosolyogva pillantott öccsére, aki még kómás fejjel és borzos hajjal foglalt helyet az asztalnál. De Tomnak ez a látvány is gyönyörű volt.

Bill: Jó reggelt.

Mondta álmos hangon, majd ajkain érezte bátyja puha meleg ajkait, amint mohón csókolta.

Tom: Neked is drága. Csináltam reggelit.

Bill: Nagyon jól néz ki.

Tom: Akkor egyél, aztán készülődj, mert megyünk anyáékhoz.

Bill: Már is?

Lepődött meg és már egyből nem volt álmos.

Tom: Igen, már fél 10 elmúlt és még ajándékot is venni kéne nem gondolod?

Bill: De igen.

Tom: Akkor siessünk.

Megreggeliztek felöltöztek majd elindultak ajándékot venni. Nagyon forgalmas volt az út ezért jó hogy előbb el is indultak. 11 körül végre végeztek a vásárlással és elindultak édesanyáék felé.

Bill: Szerinted mit fog szólni?

Tom: Nem tudom, de Gordon segít és ez jó.

Bill: Igen.

Az további részében már nem is beszéltek. Tom az utat nézte Bill pedig csak bámult ki az ablakon. Kellett ez a csend mindkettejüknek. Félórautazás után meg is érkeztek. Leparkoltak, becsengettek. Gordon nyitott ajtót. Mosolyogva fogadta őket, ami most jól esett nekik.

Gordon: Szívem, itt vannak a gyerekek.

Simone azonnal ott termet és köszöntötte fiait.

Tom: Anyu, el kell, hogy mondjunk valamit.

Simone mosolya eltűnt az arcáról, kicsit megijedt fiai komor arcától.

Bill: Anyu, mi…

Folyt. köv.

6 megjegyzés:

  1. Isteni! :D Imádom. :)
    Folytatást! ;)
    xoxo

    VálaszTörlés
  2. Juuuj!!! Te kis gonosz! Nagyon jó! Folytasd gyorsan.:D

    VálaszTörlés
  3. Tök jó!!!!! Mikor lesz folytatás?

    VálaszTörlés
  4. de jóóó!!! Folytasd hamaaar! Nagyon kíváncsi vagyok ám már!! :D:D

    VálaszTörlés
  5. Juj de jó alig várom a kövit :D Bocs hogy eddig nem írtam, de mint tudod nem volt netem sajnos, és örültem ha eljutottam egy netkávézóba egy órácskára és el tudtam olvasni a részeket, nemhogy még komit is írjak :S De mostmár szerencsére itt vagyok és lelkesen kommentelek :D

    VálaszTörlés
  6. Szia Erika, örülök, hogy újra itt vagy már hiányoztál!! Várom is a kommenteket. Sietek a folytatással délután már fent lesz.

    VálaszTörlés