2010. augusztus 13., péntek

Életem az ikrek húgaként - 3. rész

Sziasztok!
Tudom, hogy szerda estére ígértem a következő részt, de kicsit elgondolkoztam és hát eléggé elment a kedvem...
Ne mindegy itt rész. Jó olvasgatást!

Életem az ikrek húgaként

3. rész – Egy jó nyár kezdete

Aztán késő estig beszélgettünk még a fiúkkal, majd mindenki ment a saját szobájába, ám engem még valaki meglátogatott. Az ágyban feküdtem már és a Tv-t kapcsolgattam, mikor valaki kopogott.
- Gyere be. – szóltam ki és már nyílt is az ajtó.
- Szia. Nem zavarok? – lépette be Bill az ajtón.
- Te sosem zavarsz. – válaszoltam és intettem, hogy üljön le az ágyra.
- Csak gondoltam benézek még. Tudni szeretném, hogy mi van az én drága húgommal. – mosolyodott el. Mindent megosztunk egymással, az ikrekkel még a legnagyobb titkainkat is. Billel különösen egy hullámhosszon vagyok, úgy érzem. Hasonló az ízlésünk és a felfogásunk is. Le sem tagadhatnánk, hogy testvérek vagyunk. Bill mindig megérzi, ha van valami velem és mindig ott van, ha szükségem van rá. Tom is hasonló képen.
- Velem nincs semmi különös. Tanultam a vizsgákra aztán meg vártalak haza titeket. Annyira hiányoztatok már.
- Hallottam a sikeres vizsgákról, büszke vagyok rád. – ölelt magához Bill.
- Köszi. Na és veled mi történt a turné során? – érdeklődtem, mert tuti volt valami.
- Sokat hülyéskedtünk a srácokkal. Davidnek néha szar kedve volt, ami minket is lehangolt, mert mindenért csak morgott. Aztán haza úton már nem igazán történt semmi, illetve igen, de ezt most hagyjuk. Majd elmesélem. – mondta és kissé elfordította a fejét. Láttam, hogy zavarban van és hiába is leplezi előlem, nem tudja és ezzel ő is tisztában van.
- Rendben. – válaszoltam tömören, mert tudtam, hogy nem akar erről beszélni.
- Holnap lenne kedved eljönni velem valahová? – kérdezte kisidő után.
- Persze szívesen. – mondtam mosolyogva.
- Akkor majd délután, mert a délelőttöt átalszom. – mondta nevetve majd felállt.
- Jól van, rád fér a pihenés.
- Akkor most megyek, szép álmokat. – mondta, majd megpuszilt.
- Neked is Bill.
Mihelyt kiment én átfordultam a másik oldalamra ás már el is aludtam. Hajnaltájban sokat forgolódtam. Különös álmom volt az ikrekkel, de reggelre már nem emlékeztem rá pontosan. Reggel? Inkább olyan 10 körül. Billékhez hasonlóan én is átaludtam szinte az egész délelőttöt. Kikeltem az ágyból és a fürdőt céloztam meg. Elvégeztem a reggeli teendőket majd a konyhába mentem. Ma péntek van és anyu dolgozik így rám marad a főzés befejezése. Anyu írt egy cetlit, hogy mi van már kész és mit fejezzek be, valamint, hogy Gordonnak nem kell mennie, dolgozni és ő is alszik még. Elsétáltam anyuék szobájához és benéztem. Gordon tényleg alszik. Szét van terülve az ágyon, a takaró félik a földöm. Elmosolyogtam magam és csuktam volna be a szobaajtót, hogy ne kelljen fel, ha a konyhába csörömpölök, ám nem sikerült becsuknom. Az ajtó kicsit nyikorgott és felébredt rá.
- Évi valami gond van? – kérdezte ijedten és már ugrott is volna ki az ágyból.
- Nincs semmi apu, csak főzök és nem akartam, hogy felkelj… de már mind1. – vágtam egy fancsali képet, mert tényleg nem akartam, hogy fel kelljen. Annyit dolgozik és ritka, ha 6 óránál többet alszik.
- Semmi baj szívem. Még pihenek egy kicsit és aztán segítek. – mondta mosolyogva és visszadőlt az ágyba.
- Rendben, pihenj csak. – csuktam be magam után az ajtót és indultam a konyhába. Bekapcsoltam a rádiót és halkan hallgattam. Egy nagyon régi kedves szám ment benne éppen az Inner C. – Sweat la la la long című száma. Ezt dúdolgattam mikor valaki hátulról letámadott és jól megcsikizett.
- Aj Tom, megijesztettél. – fordultam hátra és szúrós szemekkel néztem rá.
- Bocsi nem akartam. Mi lesz a kaja? – kezdte fürkészni a fél kész kaját.
- Gyümi leves, krumpli sült hússal és desszertnek vaníliás palacsinta. – soroltam végig a menüt mire elégedett fejet vágott. Megkérdezte, hogy segítsen-e de a választ meg sem várta és már fent is volt a szobájában. Lassan elkészültem és megterítettem az asztalt.
- Micsoda illatok. – jött ki Gordon a szobából és a hasát simogatta. Férfiak …
Nem sokkal később lejöttek az ikrek is az emeletről és nekiláttunk ebédelni. A mosogatni valót meghagytuk Tomnak, mivel mi Billel szépen megyünk el.
- 10 perc és indulhatunk. – szólt ki Bill a fürdőből.
- Oké. – válaszoltam és 10 perc múlva már úton is voltunk.
- Na és hova szeretnél menni? – kérdeztem mikor leparkoltunk.
- Erre is arra is. – sejtelmesen mosolyogva Bill.
- Majd meglátod. Vásárolgatunk. – mondta és már indult is. Na igen végig sétáltunk a fél várost. Hatalmas szatyrokkal értünk haza.
- Ez igen… ne segítsek? – kérdezte Tom mikor meglátta a szatyrokat, de nem moccant segíteni csak punnyadt tovább a Tv előtt. Felmentünk az emeletre és megnéztük miket vettünk majd Tom kaján vigyorral az arcán jelent meg a szobámban, kezében a gitárommal.
- Készen állsz?
- Naná, hogy kész. – feleltem. Megköszöntem Billnek, hogy elvitt magával. Úgy döntött megnézi ezt a tanulást így helyet foglalt az asztalomnál mi meg az ágyon. Tom kezembe nyomta a gitárt és leült mögém, onnan kezdett el magyarázni. Ha valamit elrontottam jól megcsikizett, amit majd visszaadok neki egy óvatlan pillanatban. Még vagy 2 órát tanultam gitározni, majd úgy döntöttünk, hogy lemegyünk a medencébe fürödni. A fiúk már hamarabb lent voltak és ezt kihasznál Tom bevetette magát.



Folyt. köv.

6 megjegyzés:

  1. Isteni lett! :) Annyira várom már a folytatást! ;)
    xoxo

    VálaszTörlés
  2. Igen, szerintem is nagyon jó lett. Gyorsan kérünk szépen folytatást. *.*

    VálaszTörlés
  3. Tök jó, folytatást gyorsan :D Már alig várom a kövit :)

    VálaszTörlés
  4. jujj, de jó lett! :D Siess a folytatással!! :))

    VálaszTörlés
  5. Ááááááááááá tök jó! Ügyi! Ha megkérdezhetem mikor leszel msn-en?

    VálaszTörlés
  6. Köszi csajok! Ami ezt illeti Angel most is fent vagyok! :D

    VálaszTörlés